A homeopátia szemlélete

A homeopátia 
  
Hahnemann emlékműve Washingtonban,Wikipedia



... egy régen élt orvos-gyógyszerész ósdi gondolati rendszerének a modellje a világ és benne az ember biológiai működéséről?

Vagy valami más? A betegségek értelmezésének ma is érvényes látásmódja?


Lehet, hogy olyan elveket fogalmaz meg biológiai működésrendünkről, melyet a Természet faggatói (a tudományos kutatók) a korábbi évszázadokban is megfogalmaztak és amelyet a huszadik század során például Selye János kutatásai a stresszről igazoltak?


Jó kérdés.


Vajon mi a homeopátia titka, miért tudott az évszázadok sodrában fenn maradni,  -hiszen a világban csak egyedül  Magyarországon volt betiltva-   másutt, a világ sok országában a jelenléte bár különböző intenzitással de folyamatos volt. 

Tegyük fel a kérdést, hogy ha az ember biológiai rendszerének működésétől oly idegen gondolkodás módot képviselne, vajon mi tartotta volna meg a múlt század során, amikor a tudomány a maga eszközeivel a materializmus paradigmáját oly aprólékosan kifejtette, felkutatta.


A homeopátia szó jelentés rétegei:
 
A homeopátia, a görög szó jelentése hasonlóan érezni.

A pátosszal teli előadásmód azonban nemcsak a szenvedést, hanem az érzelmekkel teli előadásmódot is jelenti. 

Mégis, leggyakrabban úgy fordítják és értelmezik a homeopátiát, hogy hasonlóan szenvedni, amikor is, a szenvedés a betegségek tüneteiben való szenvedést jelenti.  

.... de a betegségeknek a  homeopátia nézőpontjából való megközelítésekor  nem is erről, a klinikai értelemben vett betegség tünetekről van szó ... sőt ...éppen hogy nem erről... hát akkor ...?

Homeopátia - hasonlóan érezni. 

De ha nem a betegségtől szenvedünk hasonlóan, akkor mitől ...és mihez hasonlóan? Az életben a betegségeken kívül szenvedhetünk, érezhetjük magunkat rosszul a napsütéstől, széltől, a tej szagától vagy egy tű látványától, egy kutya megpillantásától az utca másik oldalán ... stb ..stb is...egyére szabottan. A homeopátiában az érzések, érzékelések ilyetén tág spektrumát vesszük figyelembe



A hétköznapok során, a homeopátia mindennapi gyakorlatában azonban mind az érzés mind az érzékelés  pozitív és negatív irányú megnyilvánulásait egyaránt vizsgáljuk, amikor például az egy-én tejhez ... tűhöz ...kutyához ... bármihez, való viszonyára vagyunk kíváncsiak.

A homeopátia nézőpontjából végzett orvosi vizsgálat  

 ... során mindig az az alapvető kérdés, hogy az egyén, hogy érzi magát a világban, mely őt körül veszi,  hatást gyakorol rá ... és miért éppen arra érzékeny, amire érzékeny és az alkalmazkodását mutató tünetegyüttesei hol, hogyan, mikor, milyen mértékben és időtartamon keresztül mutatkoznak és van-e ezek között feltűnő, különös, szokatlan, sajátságos minta.

Valójában a kérdés feltevéseink során arra vagyunk kíváncsiak, hogy az egy-én számára a világának mely tényezői viselkednek az ő számára stresszor tényezőként, milyen mértékben, kiterjedtségben és időtartamon át hatva. 

Selye közel fél évszázados fiziológiai kutatásai korunk tudományos eszközrendszerével bebizonyították, hogy az életnek bármely tényezője viselkedhet az egyén számára stresszor tényezőként.  

Biológiai értelemben a stressz, nemcsak az idegfeszültséget jelenti,  ahogyan azt a közbeszéd manapság is használja, hanem és ezt jól jegyezzük meg, bármi lehet stresszor az előjelétől függetlenül is.

Vagyis a pozitív hatások is, ha alkalmazkodást kívánnak a biológiai rendszerünktől, akkor ennek a  fiziológiai folyamatnak a dinamikáját mutatják a szervezet egészére kiterjedve.