 |
| Selye János ( 1907-1982) |
Így folytatja "... bizonyos vagyok abban, hogy az emberi életkor határát káprázatos mértékben lehetne tágítani, ha nagyobb harmóniában élnénk a Természet törvényeivel."
Harmóniában a Természettel.
Mindannyian erre vágyunk. Napjainkban különösen felerősödött ez a vágy bennünk, hiszen amerre csak nézünk a bolygónkon diszharmóniát látunk, hogy csak egyetlen példát említsek, mint a megvalósult abszurditást, ez azonban a maga abszurditásával a probléma nagyságát is jelöli, a világ tőzsdéin a széndioxid kibocsátással kereskednek, és az utazási irodák megjelenítik az áraikban egy főre vetítve a széndioxid "lábnyomunkat", amit az utazáshoz használt jármű bocsát ki. ... Széndioxid szint emelkedés...hm...rögtön adódik a nagyon egyszerű, kérdés, van-e valami a természetben ami a széndioxidot hasznosítja? Heuréka, igen, van és nem is annyira új az ismeretünk arról, hogy a széndioxidot a növények a fotoszintézisükhöz használják melynek során a széndioxidból szerves szénvegyületeket pl. szőlőcukrot állítanak elő. Van elegendő növény a keletkező széndioxidhoz ...??? Nincs...??? Nem tudna az egyének közössége tenni valamit ....??? Hmmm... a harmónia ... lehet, hogy a nézőpontunkat is lehetne még szélesíteni ...
A bolygónk, mint közös űrhajónk (Balogh János ökológus professzor nagyon eredeti kifejezését használva) és az ember, mint egyén és mint közösség közötti harmónia igényéből, szintén abszurd módon iparág, üzletág, ún. zöldgazdaság "fejlődött" és itt sincs megállás még tovább megyünk az iparosításban, olyan kifejezések szeretnének létjogosultságot kapni, mint egészségipar, humánerőforrás.
Harmóniában a Természettel ... egy-éni szinten ez a saját természetünkkel a saját természeti és társadalmi közegünkben ...harmóniában vagyunk?
A Természet, mint a kölcsönhatásban résztvevő egyik elem törvényeinek megismerése mellett fontos a saját, egyéni, egy-éni, biológiai és társadalmi lényünk alkalmazkodási mintáinknak a megismerése a szervezetünk mindhárom, érzelmi, értelmi valamint testi szintjén egyaránt.
A homeopátia ilyen, holisztikus szemléletű gyógyítási rendszer, mely az egyén és az ő közege közötti kölcsönhatás komplexitását helyezi a vizsgálódása középpontjába, amikor az egy-én betegségeit azok kifejlődési folyamatában vizsgálja.
 | ||
| Hahnemann emléklműve Washingtonban-wikipedia |
Hahnemann, akit a homeopátia atyjának tartunk, a XVIII-XIX. század fordulóján már rámutatott arra, hogy
az ember egyéni, ..."feltűnő, különös, szokatlan sajátságos ..." alkalmazkodási mintái nagy szerepet játszanak a betegsége kialakulásában,
ezért az idült vagyis krónikus betegségben szenvedőknél " ...a beteg szembetűnő testi adottságai, lelki állapota, szellemi képességei, foglalkozása, életmódja és szokásai, társadalmi és családi kapcsolatai, kora, szexualitása ...is figyelembe veendő."
...és amennyiben a feltárást segítő kérdéseinkkel és megfigyeléseinkkel ilyet nem vélünk felfedezni, akkor a három szint (testi, érzelmi, értelmi) közül Hahnemann javaslata szerint az érzelmi viszonyulás sajátosságai a legfontosabbak, mert ez mindig az egy-éniségünk szempontjából, ránk nézve a meghatározó, a sajátságos jellemzőnk.
"...az előítélet nélküli megfigyelő számára a test és lélek egészségi állapotának érzékszervek által felismerhető változásait , szubjektív és objektív tüneteket, a korábbi egészségi állapotától való eltéréseit, melyeket a beteg magában érez, a környezetében élők rajta észre vesznek, és az orvos megfigyel ... jelzik a betegséget a maga teljességében..."
